Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna folyó jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokás nevezni. Népessége 2014-ben 28 412 fő volt, és ezzel a megye második legnépesebb településének számít.
Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, 2014-ben másfél millió turista választotta úticéljának. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az ittei repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye.
 
Közlekedés: Esztergom Budapestről autóval a 10-es főúton, a 11-es főúton Visegrádon vagy Dobogókőn keresztül közelíthető meg. 2001. óta a város újra elérhető Párkány irányából az újjáépített Mária Valéria hídon át. Autóbuszok Budapest felé indulnak legsűrűbben, Árpád híd vagy Újpest autóbusz-állomáshoz.
A város két vasúti vonalon közelíthető meg. 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, a Budapest–Esztergom-vasútvonalat pedig 1895-ben adták át. A Budapest-Esztergom vasútvonalon a pálya felújítása, villamosítása jelenleg zajlik. Esztergom területén négy vasútállomás található, ezekből kettő személy, egy ipari és egy megszűnt. Ezek sorrendben, a városközponttól kifelé haladva: az Esztergom vasútállomás, a Suzuki (ipari), az Esztergom-Tábor megállóhely, ami 1967-ben szűnt meg és az Esztergom-Kertváros vasútállomás.
A Hotel Esztergom melletti Kis-Duna szakaszon már a nyolcvanas években kialakítottak kishajó kikötőt a nyugati turistáknak. Később, ahogy a városon belül elterjedt a hajózás és nőtt a hajósok száma yachtkikötővé alakították át. A távolsági vízi közlekedés egyértelműen a turisták igényeit elégíti ki. A várost hetente 54 szálloda- és több kirándulóhajó érinti. Esztergom és Budapest között csak a főszezonban járnak menetrendszerinti kirándulóhajók az alábbi napokon. Többnyire reggel és délelőtt indulnak, és este érkeznek vissza Budapestre.


Előszezon: Április 8. – Április 30. minden szombaton és vasárnap
Főszezon: Május 1. – Szeptember 3. naponta
Utószezon: Szeptember 8. – Október 1. minden péntek, szombat és vasárnap


2010-ben indulnak belföldi hajójáratok Komáromba is. A városi kikötők belföldi utasforgalma évi 60 ezer fő. A nemzetközi szállodahajók forgalma 120-140 000 fő, kikötéseik száma évente 960. A jelenlegi hajóállomás a Prímás-szigeten található. További kikötő-mólók vannak a vízivárosi Erzsébet parkban, illetve 2006-ban adtak át egyet a Prímás-szigeten. 2016-ban teherkomp-kikötőt adtak át az egykori szénrakodónál, A kompok főleg az esztergomi és párkányi ipari parkot szolgálják ki.
Komárom-Esztergom megyében két repülőtér található. Az egyik a kecskédi repülőtér, a másik az esztergomi Id. Rubik Ernő repülőtér. A füves kifutópályával rendelkező Kertvárosban található repülőtér csak középkategóriájú gépek fogadására alkalmas, jelenleg főként sport célokra használják. Ejtőernyősök, vitorlázórepülősök, sárkányrepülősök kedvelt célpontja. A 111-es főúttal párhuzamosan fekszik Esztergom és Kertváros között az ipari parkkal szemben. Kifutója 1000 × 80 méteres.
Esztergomban az autóbusz-forgalom igen jelentős, naponta 408 távolsági, 14 elővárosi indul az autóbusz-pályaudvarról, illetve érkezik oda. A helyi buszközlekedést a KNYKK látja el. A Simor János utcai buszvégállomás az 1960-as években készült el. A városközpontban van, ezért minden látnivaló gyalogosan is könnyen megközelíthető onnan.


Gazdaság: Már Géza fejedelem uralkodása alatt létrejött az első kereskedőtelep, amely egyben a Duna hajóforgalmának vámolóhelyéül is szolgált, és évszázadokig itt működött az ország egyetlen pénzverdéje. A kereskedelemmel foglalkozó örményeknek saját kolóniájuk volt Esztergomban. A 19. században lépett Esztergom a fontos bortermelő városok sorába. Az Esztergom-dorogi-medence bányászatának köszönhetően a 19. század végén fontos bányaváros volt. A huszadik század elején repülőgépgyár működött idősebb Rubik Ernő vezetésével. Az ő nevét vette fel az ipari park 2007-ben. A szocializmus évei alatt gépipar volt jelentős a városban. Fontosabb gyárak a Labor Műszeripari Művek, a Látszerészeti Eszközök Gyára, az Elektronikus Mérőeszközök Gyára és a Szerszámgépipari Művek voltak.


 A város legnagyobb adófizetője, a Magyar Suzuki


A város határában, 1991-ben gyárat épített a Suzuki autógyár, ami a régió legnagyobb munkaadója és a város legnagyobb adózója. 2007-ben 6500-an dolgoznak a gyárban, ebből 2700-an Szlovákiából. 320 alkatrész-beszállítója van, köztük 60 magyar cég, a termelés az említett évben 232 480 db gépkocsi volt. Jelenléte határozta meg az ipari park kialakulását, fejlődését, ami a központi belterülettől délre fekszik. 2001. november 21-én Esztergomban alakult meg Magyarország első klasztere, a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter. Az ipari park kiterjedése jelenleg 286 hektár,  mely egy északi és egy déli területre oszlik. Negyvenkilenc cég telepedett itt meg. Közülük nagyobb vállalatok: TE Connectivity, Plastimat, Neuzer, Diamond Electric, Alcufer, D&V Logistics 2000, Tari-Prod. Kft, Kirchhoff és a Ryowa. A 2001-es népszámlálás idején 8224 fő dolgozott helyben, 2931 fő más településre járt dolgozni, és 4357-en érkeztek más településekről. Ezzel jelentős munkaerőpiaci felvevőnek számított. 2008 végén már 20 000 ember dolgozott az ipari parkban.

 

 
Esztergomi Széchenyi tér, Fő tér


Esztergomi Széchenyi tér, Fő tér

Esztergomi Széchenyi tér, Fő tér

 
Esztergomi Élményfürdő